Elöször is végre végre végre végre! :D El sem hiszem, hogy egy hét szenvedés után ki tud nyitni a blog. 

És véééégre, szabadságon vagyok. Egyik barátnőmhöz utazok majd Siófokra, és bár már kétszer voltam a nyáron mindkét alkalomkor hihetetlen rossz idő volt és nem tudtunk strandolni. De most nagyon nagyon reménykedem benne, hogy nem fog elromlani az idő, és lesz lehetőségünk kicsit a parton lenni, ha már ott vagyok. :D Erre vágyom már kb június óta. 

Aztán, 100 telefonhívás után végre megszereztem a diplomám. Valójában már februárban a kezemben kellett volna tartsam, csak voltam olyan lusta, hogy nem mentem el a diplomaátadóra (shame on me) és aztán meg addig húztam halasztottam a dolgokat, hogy bejött ez a járványhelyzet, aztán teljesen lefoglalt az, hogy túl éljem valahogy. Pár hete felhívtam az egyetemet, hogy mégis hol jár a diplomám és körülbelül 100 átkapcsolás után (mert mindenki akit kerestem és akihez kapcsoltak azt mondta, hogy nem az ő hatásköre (((bár nem is számítottam másra)))) be tudtam menni. Aztán ott a titkárnő végtelen aranyos volt, (((jó mondjuk nekünk körülbelül történelmünk van együtt haha))) külön odajött, hogy gratuláljon, aztán mikor mentem el csak így lazán odamondta nekem, hogy ""puszi édes"". Sírtam.

Akárhányszor neki futok, mindig ugyan az a vége. Haha. Bár nem volt semennyi időm. Valójában beszélgetni is alig van időm. Még a személlyel is aki nagyon tetszik. És emiatt annyira utálom magam. 

Ja és végre kezemben a diplomám :D LOL