Elöször is végre végre végre végre! :D El sem hiszem, hogy egy hét szenvedés után ki tud nyitni a blog. 

És véééégre, szabadságon vagyok. Egyik barátnőmhöz utazok majd Siófokra, és bár már kétszer voltam a nyáron mindkét alkalomkor hihetetlen rossz idő volt és nem tudtunk strandolni. De most nagyon nagyon reménykedem benne, hogy nem fog elromlani az idő, és lesz lehetőségünk kicsit a parton lenni, ha már ott vagyok. :D Erre vágyom már kb június óta. 

Aztán, 100 telefonhívás után végre megszereztem a diplomám. Valójában már februárban a kezemben kellett volna tartsam, csak voltam olyan lusta, hogy nem mentem el a diplomaátadóra (shame on me) és aztán meg addig húztam halasztottam a dolgokat, hogy bejött ez a járványhelyzet, aztán teljesen lefoglalt az, hogy túl éljem valahogy. Pár hete felhívtam az egyetemet, hogy mégis hol jár a diplomám és körülbelül 100 átkapcsolás után (mert mindenki akit kerestem és akihez kapcsoltak azt mondta, hogy nem az ő hatásköre (((bár nem is számítottam másra)))) be tudtam menni. Aztán ott a titkárnő végtelen aranyos volt, (((jó mondjuk nekünk körülbelül történelmünk van együtt haha))) külön odajött, hogy gratuláljon, aztán mikor mentem el csak így lazán odamondta nekem, hogy ""puszi édes"". Sírtam.